Wednesday, 30 November 2011

Uj-Zeland, uj elmenyek (hehe)

Szerencsesen megerkeztunk a kovetkezo allomasunkra, Uj-Zelandra, ket nappal a tervezett datum elott. A repteren aludtunk par orat, mivelhogy hajnal 1-re ert be a gepunk es mar a fu se nott, majd osszeszedtuk a berautonkat, amit negyven napig fogunk itt nyuzni.


A repter erkezesi oldala

Hat mit is mondhatnek az elso itt toltott napokrol… Talan az eddig latott legszebb orszag! Na de hogy ne vagjak a dolgok elebe, ugy dontotottunk, hogy eszaki iranyba indulunk, ugyanis Auckland ( a gyerekek szerint Orkland) volt az erkezesi hely, ami a legeszakibb nagyvaros, igy hat logikusnak tunt innen kimenni az eszaki csucsokre, Cape Reinga-ra.  Utnak indultunk hat iziben. Az elso ejszakat egy fizetos kempingben toltottunk, mert nem birtuk mar a nelkulozest. Furdes, mosas, meg meleg kaja volt a program. Ezutan eros szoval megfogadtuk, hogy tobbet nem megyunk fizetos helyre, mert igencsak megviselte a koltsegvetest.
A masodik napi elmeny egy Meheszeti kiallitas volt. Tanulsagos es erdekes kiruccanas, amit teljesen veletlenul talaltunk az ut mellett. Nagyon igenyes kis faepuletben, uvegfal mogott lathattunk egy kaptarbelsot, sok  informacios tablaval, meg irdatlan mennyisegu es fajtaju mezzel, amibol mi is vettunk egy uveggel (helyi kulonlegesseget, un Manuka mezet). Sok mas, mezzel, vagy mas mehek gyartotta anyagokkal keszult gyogytermek is volt, amiket ingyen lehetett kiprobalni. A lanyok a kremekre es illatszerekre vetettek ra magukat, mig az okosabbak a mezkostolonal tulekedtek. Mezes italkulonlegessegeket is lehetett inni, de azt inkabb kihagytuk. Kedves Somoskoviek, ratok gondoltunk elsokent, hogy mennyire bejonne nektek is ez a hely.





Kesobb megalltunk egy tengeri nemzeti parknal Goat Islandnal, ami gyonyoru egy hely volt. Az az erzesem, hogy ez a szo az ut vegere elcsepelt lesz, elore is bocsanat erte, de nem lehet mast mondani. 
A tengerpartot sotet szurke homok boritotta, kicsit olyan mint a mak, a viz pedig kristalytiszta es ragyogo kek volt. A part menti sziklamedencekben orakig kotorasztunk az apro lenyek utan. Becsuletbol Kati meg en bementunk ugyan uszni meg nezelodni, de a tenger szinte fagyos volt, ugyhogy ez csak rovid kaland volt, szep fotot nem is csinaltunk a viz alatt.


A sziklak kozti maszkalas


Mindenfele herkentyut talaltunk

A negyedik napra felertunk a csucsokre. Itt talalkozik a Tazman tenger es a Csendes ocean. A latvany lelegzetelallito (na megsem lett “gyonyoru”) volt. A partvonal vad sziklas, a tengert allandoan hajtja a szel es az egyik turautvonalon, ahova elsetaltunk, egy apro obol lehet csak a mienk, ha akarjuk. Csak itt annyi kepet csinaltunk, mint talan eddig osszesen, ide csak nehany fer fel, ugyhogy nezzetek meg az albumot a tobbiert.
A legtobb latogato csak a vilagitotornyot nezte meg a kiepitett uton, de a csucsrol indult 4-5 turautvonal, amik a legszebb reszekhez vezettek, gyakorlatilag magunk voltunk a hegyek kozott.


Kilatas az eszaki csucs kozeleben




Oruletesek a meredek sziklak..


Kati majdnem le is esett!


Ebben az obolben aludtunk

Az ejszakat az itteni kempingben toltottuk, majd masnap, egy reggeli tura utan, megindultunk vissza del fele.  Alig fel ora autozas utan elertuk a hires Te Paki orias homokduneket. Csak egy pillanatra akartunk megallni, de vegul az egesz delelottot ott toltottuk. Csuszkaltunk a meredek homoklejtokon. Olyan volt mintha hirtelen egy sivatagba csoppentunk volna, ahol csak a tevek jarnak.




A csuszas nem, de a lefutas azert osszejott

Mivel meg aznap meg akartuk nezni a hires 90 Mile Beachet, ami tenyleg egy 90 merfold hosszu homokos part, ahol turazni, buszozni, terepjarozni lehet az apaly idejen, lassan kirangattuk a gyerekeket a dunek kozul es tovabbautoztunk kb 100 kilometert. A tengerpartra vezeto ut hirtelen figyelmeztetes nelkul kavicsosra valtott, es erdoirtason vezetett keresztul. Itt talalkoztunk egy korforgalommal (J) meg egy lassits tablaval ( alig 20-al tudtunk menni).


90 merfold part. Tenyleg

Atvagtunk a partig, ahol ebedlohelyet keresve ratalaltunk egy maganhaz (az egyetlen haz itt a parton) kertjeben egy gyonyoru szallashelyre, konyhaval, szobakkal, ami adomany-alapon mukodik. Ezt a cikket is itt irom, meg mindig nehez elhinni, hogy mindezert a kenyelemert annyit adunk, amennyit a szivunk diktal, de foleg, amennyit a zsebunk megenged. Kepzelhetitek, hogy 5 het satrazas utan egy egyszeru agyat is luxusnak erzunk. Az idot pihizessel, meg kagylogyujtogetessel toltjuk, majd holnap irany tovabb.

No comments:

Post a Comment